„A magyar színházra nem jellemző, hogy a látvány vagy a hang egyenrangú lehessen a szöveggel, ezért a „catwalk-koncert” műfaj születése kivételes együttműködés gyümölcse. Ebben az együttműködésben az egyik fél az improvizatív és kollektív zeneszerkesztő módszerekkel dolgozó Soharóza kórus, amelynek vezetője Halas Dóra. A másik fél Nagy Fruzsina jelmeztervező, akinek önálló divatszínházi múltja is van, és aki egyben Bodó Viktor állandó alkotótársa. Az alkotók első együttműködése, a Tabu kollekció, a magyar társadalmi tabukat állította középpontba. Az ügy, szintén Nagy Fruzsina jelmezeivel, Halas Dóra és Bartha Márk sound designer zenéjével kafkai bolyongást mesél el a magyar bürokrácia abszurd útvesztőjéből. A “divatbemutató” zenei struktúrája Kodály Zoltán egyik művének formáját követi: a Székelyfonó című daljátékban Kodály az erdélyi falvak életét fűzi fel egy népdalokból írt etűdsorozatra. Az ügy már a modern város életébe nyújt betekintést, ám szintén az egyes témákhoz gondosan kiválasztott magyar népdalok átiratainak segítségével. Az előadás kortárs ruhaköltemények és az azokat kísérő énekek „történetein” keresztül állítja kontrasztba az ikonikus és emelkedett nemzeti értékeket a hétköznapi magyar valósággal. Legjobb jelmez kategóriában Nagy Fruzsina idén elnyerte a Színházi Kritikusok Díját." Herczog Noémi, kurátor

Előadók:
Al-Farman Petra, Asbóth Szaffi, Biksz Judit, Bartos Dániel, Birtalan Ilona Liliána, Bogdán Tamás, Botka Dóra, Eckhardt Fanni, Elek Judit Sára, Eörsi Sarolta, Göttinger Magda, Jankó Dániel, Justin Laura, Karosi Roland, Kégl Lóránt, Lokody Ákos, Lovász Ákos, Majkut Sarolta, Nagy Kata, Nagy Lilla, Nagy Zsófia, Perényi Luca, Rácz Dóra, Remes Zsófia, Sebők Anna, Simon Júlia, Sipos András, Somogyi László, Szalontai Bálint, Szilvay Máté, Tamási Borbála, Tárnoki Tamás

Zenei vezető, zeneszerző: Halas Dóra
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Zene, sound design: Bartha Márk
Dramaturg, szövegíró: Fekete Ádám
Koreográfia: Cuhorka Emese
Díszlet: Balázs Juli
Fény: Kovács Áron
Jelmeztár: Tamási Borbála
Fejdíszek: az MKE harmadéves látványtervező BA hallgatói
Népi ének korrepetítor: Annus Réka
Hangosítás: Szabó M. Viktor
Műszaki vezető: Éltető András
Rendezőasszisztens: Szokol Jutka
Projektasszisztens: Al-Farman Petra, Bogdán Tamás
Rendező: Halas Dóra, Nagy Fruzsina

„Catwalk-koncert a Székely fonó ötletére felépítve? Őrülten hangzik, pedig egyszerűségében nagyszerű ötlet. A népdalok világában az emberi élet minden fontos, helytől és időtől független momentuma, történése ott van a születéstől a halálig. Akkor pedig miért ne lehetne egybejátszatni a mai nagyvárosi élet ügymenetét ezzel a világgal? És miért ne lehetne a Kodály által egy akkori jellegzetes közösségi tevékenységre felfűzött népdalvilágot egy mai emblematikus nagyvárosi térre, a kifutók, divatbemutatók világára adaptálni? Így lesz a fonóból a fonódó villamosok városának ironikus látlelete. Divatbemutató? Koncert? Nézhetjük így is, úgy is, én színháznak láttam. Meglepő, különleges és jó színháznak, látvány, zene és szöveg szerencsés találkozásának.” Turbuly Lilla, Budapesti fonódó, KútszéliStílus.hu

„A catwalk koncert és színház koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonójából építkezik. Mondanom sem kell, telitalálat, hogy a magyar közönségnek a magyar bürokráciáról és annak útvesztőiben kerengő önnönmagáról folklór etűdsorozatokban állítanak emléket az alkotók.  Mégpedig igen gondosan megszerkesztett formában és rafinált látványvilággal, hadd szórakozzon és ámuldozzon a nép, hiszen a színház arra való. Nagy Fruzsina jelmezei eleve térdre kényszerítik a nézőt… Komplett világok, fantazmagóriák, vadregények ezek a modellek, önálló életet élnek, túlmutatnak, átalakulnak a színpadon….

Miközben persze a Soharóza kórus és a többi szereplő Halas Dóra vezetésével a szegény ügyfelek tapasztalatairól, és általában az egyén és a rendszer ellentétéből fakadó konfliktusokról énekelnek iszonyú szellemes, az eredeti szövegeket csak részben idéző népdalokat….

A valószínűleg rögtönzött helyzetekre épülő jelenetvázakat a Soharóza sajátos, kollektív és improvizatív zeneszerkesztői módszereivel átköltött népdalok öltöztetik fel. Ezek az autentikus elemekből építkező, de újragyúrt, elektronikus kísérettel felhangzó kortárs kórusművek adják a kapcsolódást a mában játszódó jelenetek és a régi alaphelyzetek között.” Artner Silvia Sisso, Ostromolj meg!, Színház.net

„Az eredmény: „hivatalos”, elgondolkodtató divatbemutató, amelyen a magyar kisemberek és Kodály Zoltán, a magyar népdal motívumai és Fekete Ádám újszerű, kifejező, zseniális rímekben gazdag szövegei egyaránt képviseltetik magukat….

Ám a Soharóza ismét bebizonyította, hogy a hivatalban kopácsoló, magukra valósággal ráragasztott egyenruhában ülő, néha unott, máskor segítőkész ügyintézők, a számtalan okmány és fénymásolat begyűjtésére kényszerített (magyar) ügyfelek, a letelepedési engedélyért gyakran hiába folyamodó külhoniak vagy a csekket és/vagy a bírságot befizetni kényszerülők világa, lelki állapota szintén a tabutémák közé tartozik.  Csupán a hétköznapi bosszúság szintjén tartjuk számon a magyar társadalomban. S mivel gyakran említést sem teszünk ezekről az apró, mindennapos bürokratikus harcokról, hát inkább dalba foglaljuk. Pontosabban Kodály Zoltán Székely fonójának mintájára tematikusan, „kortárs” népdalcsokrokba szedi nekünk a Soharóza soktagú, előadói és hangzás szempontjából is izgalmas kórusa.” Németh Fruzsina Lilla, Jelmezzel és énekkel a bürokrácia ellen, Prae.hu

Koprodukciós partnerek: CAFe Budapest Fesztivál, Trafó Kortárs Művészetek Háza

Támogatók: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Nemzeti Kulturális Alap, Mohai Audio Kft.